Az Egységes Piac és Magyarország

Vendég blogger: Nagy Vilmos Frigyes, gazdasági attasé

Amikor napjainkban az Európai Unióra gondolunk, a hírekből inkább az aktuális, 2008-ban kezdődött pénzügyi válsággal kapcsolatos képek jelennek meg szemeink előtt. Ezek fontos kérdések, melyek azonban a „válság” szó miatt – még akár válságkezelésként is – alapvetően negatív konnotációt hordozhatnak, és azt az érzést kelthetik, hogy Európával kapcsolatban nincsen pozitív esemény.

Ünneplésre azonban még a jelenleg megoldandó feladatok mellett is van ok. Az egyik ilyen az Egységes Piac, melynek a héten ünnepeljük a 20. születésnapját, és ami az Európai Unió egyik legfontosabb vívmánya.

Varázslatos eredményekkel teli 20 év áll mögöttünk, mely a mindennapi élet számtalan területére kiterjed. A legszembeötlőbb talán mindenekelőtt az úgynevezett négy szabadság elve, mely a Szerződésekkel összhangban az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását hivatott biztosítani. Ennek köszönhető többek között a magyarok közül is sokakat érintő EU-s munkavállalás, tanulmányok folytatása, vállalkozások szabadabb működése (akár az interneten keresztül is), és más egyéb lehetőségek.

A számok tekintetében is jól teljesített az Egységes Piac. Az 1992-es létrejöttét követő tíz évben 2 százalékponttal járult hozzá az Unió GDP-jéhez. Az unión belüli kereskedelem napjainkra már a világkereskedelem 17 százalékát teszi ki az áruk, és 28 százalékát a szolgáltatások területén. A tagállamok közötti kereskedelem értéke 800 milliárd euróról a 2012-ig eltelt 20 év alatt 2800 milliárd euróra emelkedett. Az Egyesült Királyság és Magyarország viszonylatában ez 4970 millió fontot tesz ki, amely 1453%-os növekedést mutat a 20 év alatt. A harmadik országokkal való kereskedelem 2011-ig viszont mindössze háromszorosára: 500 milliárd euróról 1500 milliárd euróra nőtt.

Magyarország számára a 2004-es EU-csatlakozás számos olyan lehetőséghez adott teljesebb hozzáférést, melyekben korábban csak korlátozottan, illetve áttételesen részesülhetett.

A tavalyi EU-elnökség során Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonított a belső piac fejlesztésének, és fontos eredményeket ért el, többek között az évtizedek óta húzódó egységes európai szabadalom előmozdítása tekintetében. Ez kulcsfontosságú a versenyképesebb innováció miatt és júniusban döntés született arról, hogy a kapcsolódó bíróság egyes fontos osztályainak székhelye Londonban lesz, a bírák képzése pedig Budapesten fog zajlani.

A belső piac egységesebbé válásához hozzátartoznak a kohéziós és strukturális források, melyeknek Magyarország szintén haszonélvezője, és amelyen keresztül az EU pénzügyileg is támogatja az itteni vállalkozói szféra erősödését és fejlődését, a versenyképességet javító beruházásokat és fejlesztéseket.

A Kohéziós Alapok jövőjét is meghatározhatja hamarosan a novemberi Európai Tanácsi ülés, melynek fő témája az EU következő költségvetési ciklusának megvitatása lesz – ez Nagy-Britannia, Magyarország és a többi tagállam számára is alapvető fontosságú.

Célunk ugyanakkor, hogy az Egységes Piac a reformok által az elkövetkező évtizedekben is hozzájárulhasson egy még sikeresebb gazdasági együttműködéshez és fejlődéshez.