Szenvedélyes ügyek

Nagy sportrajongó vagyok, így aztán nagy örömmel fogadtam az egyik brit cég vezérigazgatójának meghívását arra a március 10-i mérkőzésre, amelyen az általuk szponzorált magyar labdarúgó csapat játszott. Már egy éve Magyarországon vagyok és még mindig nem jártam meccsen, így ez a meghívás kitűnő alkalomnak ígérkezett.

Aztán kiderült, hogy egy Ferencváros-Újpest meccsről – Magyarország legnagyobb futballeseményéről – van szó, mely ráadásul egyben az utolsó, a Ferencváros otthonában megrendezett NB I-es mérkőzés is lesz, hiszen a stadiont hamarosan lebontják és újat építenek helyette. Ettől persze csak még izgatottabban vártam a meccset. A barátaim és kollégáim ugyan figyelmeztettek, hogy a meccsen szenvedélyes megnyilatkozásokra számítsak – illetve hogy a drukkerek között esetenként összetűzések is adódnak, én azonban több évtizede követem a focival kapcsolatos eseményeket, így aztán ez egyáltalán nem riasztott el.

És egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem! A hangulat egyszerűen hihetetlen volt. Az Albert Flórián stadionban ülő 16000 ember a meccs alatt mind végig énekelt és biztató szavakat skandált. Volt tűzijáték, rakéta, buzdító transzparensek, szurkolás, éljenzés, taps, örömugrándozás. Igazi show! És a meccs is élvezetes volt. Talán nem egészen Bajnokok Ligája-színvonalú, de kifejezetten izgalmas. A hazai csapat a meccs utolsó góljával pedig nyert is, amit a szurkolók boldog ünnepléssel nyugtáztak (legalábbis egy részük). Számomra azonban mégsem a játékosok voltak az est igazi főszereplői, hanem a szurkolók. A világ sok részén jártam már futball-meccsen, de ehhez foghatót még sehol sem láttam. Óriási köszönet illeti Botondot, amiért meghívott, és a Ferencvárosi Torna Clubot, amiért úgy vigyáztak rám.

Hazafelé végig a meccsen tapasztalt szenvedélyeken gondolkoztam. Ismerve az Egyesült Királyság sport iránti szeretetét azon tűnődtem, vajon hogyan lehetne a két ország közötti sport-kapcsolatokat erősíteni. Vannak olyan nagy események, mint például a Forma 1-es nagydíj, amelyek jó alkalomnak látszanak. De vajon milyen más lehetőségek vannak? Premier League csapatot nehezen tudnék idehozni Angliából, de talán egy másik brit focicsapatot szívesen fogadnának. Vagy talán érdemes lenne más sportokban is csereprogramokban gondolkodni. Izgalmas projekt lenne. Önöknek mi a véleménye? Hogyan lehetne a magyar és a brit sportszeretetet összehozni?

U.i.: Köszönöm a Balaton-átúszásra való felkészüléshez küldött tippeket. A héten elkezdtem edzeni – majd beszámolok róla, hogy haladok…