A legjobb dolog, amit Budapesten egy nagykövet tehet

Tegnap egy karácsonyi jótékonysági akcióban vettem részt, ahol a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szervezésében a legrászorultabbaknak osztottunk meleg ételt Budapest XIII. kerületében. A rendezvényre, melyet helyi cégek is támogattak, a követségi kollégáimból álló kis csapat is elkísért.

A szervezőkkel folytatott beszélgetést és néhány tv-interjút követően körülbelül 700 adag paprikás krumplit osztottam ki az ételosztásra érkezetteknek. A sorban állók között voltak hajléktalanok, rossz körülmények között élők, magányosak és kisgyermekes családok is – ami azonban közös bennük, hogy mindnyájan segítségre szorulnak. Megrázó volt szembesülni e gyakran tragikus élettörténetekkel, az ebéd mégis kellemes hangulatban telt, hiszen sokak számára ez jelentette a karácsonyi ünnepet. Senki sem tolakodott és egy hangos szó sem hangzott el, a hideg idő ellenére a résztvevők mindannyian jókedvvel osztották és fogyasztották a meleg ételt.

Ez az élmény eszembe juttatta mindazt a sok hasonló sorsú embert, aki Európa más nagyvárosaiban hasonlóan nehéz körülmények között él, és hogy mennyire fontos számunkra, jó körülmények között élők számára, hogy időnk és pénzünk egy részét kevésbé szerencsés embertársaink támogatására fordítsuk.

Ez az élmény nemcsak mindazt a sok hasonló sorsú embert juttatta eszembe, aki Európa más nagyvárosaiban hasonlóan nehéz körülmények között él, hanem azt is hogy mennyire fontos számunkra, jó körülmények között élők számára, hogy időnk és pénzünk egy részét kevésbé szerencsés embertársaink támogatására fordítsuk.

Az akcióban résztvevők munkáját koordináló Segélyszervezet tagjaival együtt dolgozni igazán lelkesítő élmény volt. Elkötelezettségük iránt, amellyel a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai felé fordulnak, mély és őszinte tiszteletet érzek. Programjukat a továbbiakban is szeretném támogatni, így már fel is iratkoztam a jövő karácsonyi jótékonysági akciójukra, amikor már nemcsak az ételosztásban, hanem az előkészületekben is részt veszek. Sőt, nemcsak évente egyszer, hanem mostantól folyamatosan szeretnék részt venni a segítő munkában – erről itt a blogomban be is számolok majd. Addig azonban e blog olvasóit arra buzdítom, hogy ők is gondolják át, milyen módon tudnák segíteni a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a hozzájuk hasonló szervezetek munkáját itt Magyarországon és a világ más részein egyaránt.