Az elkövetkezendő években időm nagy részét magyar-brit bilaterális ügyeknek fogom szentelni. Ezzel együtt természetesen országaink EU-val való viszonya és az Unió fejlődése is fontos szerepet kap majd munkámban. A múlt héten e gondolatok jegyében vettem részt egy szemináriumon, melynek témája az EU jövője volt.
Az érdekfeszítő szemináriumot egy lelkes EU-integrációpárti szakember vezette, akinek véleménye szerint az európai országoknak nemzeti hatásköreikből sokkal többet kellene átruházniuk az EU-ra annak érdekében, hogy a szervezet jobban tudjon reagálni a nemzetközi fejleményekre és polgárait jobban tudja szolgálni. Kiemelte, hogy az EU-s intézményrendszernek leginkább szociális és adózási kérdésekben kellene nagyobb beleszólást engedni.
Prezentációja érdekes volt és provokatív. Azonban – ahogy azt a szemináriumon is elmondtam – az én meglátásom szerint az EU közeli jövőjének kulcskérdései nem ezek. Ennél sokkal fontosabb a szabad piac kiterjesztése és elmélyítése. Ez alatt az EU-tagországok közötti kereskedelemben még ma is meglévő akadályok felszámolását és a nemzetközi kereskedelemhez szükséges csökkentett bürokráciát értem, valamint azt, hogy az Európai Unión belül minden vállalkozás igazságos körülmények között és egyenlő mérce alapján tudjon versenybe szállni a megbízásokért.
Amint azt a szemináriumon is elmondtam, a fenti célok elérésének legjelentősebb akadályát abban látom, hogy a jelenlegi gazdasági problémák nemhogy nem ösztönzik a szabad piac mielőbbi kiteljesedését, hanem egyenesen lassítják, sőt visszafogják e törekvést. Ezzel együtt a protekcionizmus (azaz hogy az EU-tagállamok kormányai előnyt biztosítanak a saját országaikban működő cégeknek más uniós versenytársaikkal szemben) is növekvő tendenciát mutat.
Szabad, átlátható uniós és nemzetközi kereskedelemre van szükség – ez segíthetne az EU-nak a talpra állásban, újra beindíthatná a növekedést és visszaállíthatná az EU prosperitását.
A múlt heti EU-csúcs konklúziója rendkívül biztató volt: az Unió vezetői megállapodtak a szabad piac mielőbbi kiteljesítésének szükségességéről és a növekedést kiemelt prioritásként nevezték meg. Mindez az Egyesült Királyság és Magyarország számára is jó hír, hiszen a nemzetközi kereskedelem mindkét ország prosperitásának meghatározó tényezője. Minél szabadabb és átláthatóbb a kereskedelem, országaink annál gazdagabbak lesznek.